A trilógia II.

Ma reggel utazás közben befejeztem a trilógia második részét, Cassandra Clare Hamuvárosát.

Elképzelhető, hogy bennem van a "hiba", de ez a könyv is, ahogy szinte mindegyik, amelyiket eddig olvastam, a letehetetlen kategóriába sorolható számomra. Mivel autóm még nincs, így tömegközlekedéssel megyek mindenhova - a fővárosban amúgy is ez a leggyorsabb megoldás -, s így mindig akad 10-20 percem vagy akár 1 órám is, hogy olvassak. Reggel munkába menet, este hazafele menet....

A végzet ereklyéinek világa olyan, amiben szívesen élnék. Tele van izgalommal, érzelemmel, cselszövéssel, fantasztikus helyszínekkel, s természetesen természetfeletti lényekkel. Nagyon jól van felépítve a cselekménye, tökéletesen illeszkedik az előző és a következő kötethez. Jómagam észre sem vettem, mikor a könyv végére értem, mert azonnal bele is kezdtem a folytatásba. Elképzelhető, hogy a hétvégén az is kiolvasom... :)

Korábbi hírek szerint, az első rész sikertelensége ellenére, ebből a könyvből is elkészítik a filmet, melyet ha minden igaz, idén láthatunk a moziban. Nagyon várom, mit sikerül megvalósítaniuk a készítőknek, s hogy lesz-e film változata a harmadik résznek.

A trilógia I.

Mások elmondása és a saját bevallásom szerint is a gyorsan olvasók közé tartozom. De sajnos nincsenek olyan képességeim, melyekkel 1 hét alatt el tudnék olvasni egy 3 kötetből álló sorozatot. Azért egészen jól haladok.

Mindig is érdekeltek azok a filmek, történetek, könyvek, melyek szereplői alapvetően emberek, de különleges képességekkel rendelkeznek, más világ szülötteivel találkoznak, harcolnak ellenük, vagy szerelembe esnek velük. Cassandra Clare könyvei minden ilyesmiben bővelkednek.

Az írónő eredetileg egy 6 kötetből álló történetet írt, majd később egy 3 részből álló előtörténetet is hozzáadott művéhez. Azért, hogy a folytonosság megmaradjon, és ne legyenek előttem fehér foltok, abban a sorrendben kezdtem el olvasni a könyveket, ahogy megjelentek.

Így az első mű a Csontváros volt, melyből film is készült. Sok történetnél mindegy, mi a sorrend könyv és film között, de Cassandra Clare írására ez nem igaz. Jómagam a filmmel találkoztam először, s csak később az írott formátummal. Sajnos nagyon sok minden lemaradt a vászonról, s az eseményeket teljesen összekuszálta a fejemben. A hírek szerint 2015 februárjában érkezik a hazai mozikba a Hamuváros megfilmesítése. Aki először találkozik a történettel, annak mindenféleképpen azt javaslom, hogy előbb olvasson, s csak utána üljön a képernyő elé.

S hogy miről is szól a könyv....? Ez egy úgynevezett urban fantasy jellegű írás, azaz olyan lényekről szól, akik titokban élnek mellettünk a mi világunkban, de emellett megvan a saját világuk is. Angyalok, démonok, tündérek, vámpírok, vérfarkasok, s természetesen a történet főszereplői, az Árnyvadászok avagy nephilimek életébe nyerhetünk bepillantást.

Pallavicini Zita: Egy őrült őrgrófnő naplója

Tavaly februárban a Belvárosban sétálva felfigyeltem egy nagy sárga plakátra az egyik kirakatban. Közelebb mentem, s nagy örömömre szolgált, hogy az egyik kedvenc könyvesboltomban 1-et fizet, 10-et vihet akció van. Természetesen beviharzottam az üzletbe, s felpakoltam magam a legkülönfélébb könyvekkel. Pallavicini Zita műve volt az egyik.

Nagyon érdekelt ez a kiadvány, mert még sosem hallottam az íróról korábban, s mindig kíváncsian veszem kézbe egy számomra új szerző művét. Sajnos nem ment annyira könnyen az olvasás, mint vártam. Első nekifutásra talán 30 oldalon sikerült csak túljutnom. Félretettem, s vártam a megfelelő hangulatra, mikor újból elkezdhetem. Sokáig várakozott a polcon, mire ismét sorra került. Másodszorra kicsit tovább haladtam az eseményekben, de ezúttal is sikertelenül zárult a kísérlet.

Sok idő telt el, de múlt hét közepén harmadszorra is kezembe vettem. Úgy éreztem, ez alkalommal meg van a kellő elszántság, hogy minden áron kiolvassam végre. Olyan gördülékenyen ment az olvasás, hogy nem is értettem, korábban miért nem sikerült a végére érnem.

Akik szeretik az önéletrajzi jellegű műveket, érdeklődnek a modern kori arisztokrácia iránt, s könnyen tudják követni az olykor nagyon is kacifántos eseménymenetű írásokat, azoknak mindenképpen ajánlani tudom az őrgrófnő öniróniával, őszinteséggel teli vallomását. Nem mindennapi megpróbáltatásokon ment keresztül, s elismeréssel lehet tekinteni rá, hogy ennyi viszontagság után rendbe tudta hozni az életét. Sokan már az elején feladták volna.

Ahogy az írónőnek, úgy nekem is sikerült elérnem a célomat: elolvastam egy olyan könyvet, amit már többször is elkezdtem, de sosem értem a végére.... mostanáig.

A könyv, aminek címe csupán egyetlen szóból áll - Lakatos Márk:Stíluskalendárium

Mikor eldöntöttem, hogy végig csinálom az év első kihívását, nem tűnt nehéz feladatnak, hogy kiválasszak 50 könyvet. De miután már sokadszorra néztem végig a listát, elbizonytalanodtam: mikor lesz időm rá, hogyan találom meg a megfelelő könyveket, s mi lesz, ha nem tudok besorolni egy művet sehova sem, vagy épp ellenkezőleg, egy írás több kategóriába is beleillik.

Az első könyv kiválasztása végül magától megoldódott. Zsebnaptárért indultam, s végül egy nagy könyvesboltban találtam magam. Nézelődés, válogatás közben nehezen, de rábukkantam a naptárakra. Rögtön feltűnt a polcon a halvány rózsaszín borító, amit elég csajosnak, s mégis diszkrétnek tartottam ahhoz, hogy egy könyvelő táskájában teljesítsen szolgálatot. Mikor közelebbről is szemügyre vettem, akkor derült csak ki, hogy nem egy naptárral nézel farkasszemet, hanem Lakatos Márk legújabb könyvét, a Stíluskalendáriumot tartom a kezemben.

Belelapozva a műbe rájöttem, hogy két legyet üthetek egy csapásra. Megvan az első könyv, amit a kihívás keretein belül elolvashatok, s egy állandóan magammal hordható naptáram is lesz, hiszen Márk úgy alkotta meg ezt a könyvet, hogy egész évben társunk lehessen. Minden napra ellát jó tanácsokkal, ötletekkel, s van hely, hogy jegyzetelhessünk, felírjuk az aznapi programjainkat.

Összességében hamar elolvasható, praktikus, ötletes kiadvány. Biztos vagyok benne, hogy Márk korábbi két írása is helyett kap majd a későbbiekben a kihívás listájában.

A kihívásról

A tavalyi évben sokat lehetett hallani mindenféle kihívásokról, melyeknek a "bevételeit" jótékony célokra fordítják. Voltak olyanok, melyekben közéleti személyiségek vettek részt, s találkozhattunk olyannal is, amit a haverok bosszantására találtak ki.

Az idei év első kihívása január 6-án jött szembe velem az egyik közösségi oldalon. A címe rögtön felkeltette az érdeklődésemet: 1 év, 50 könyv. Imádok olvasni, így nem volt kérdés számomra, hogy megismerkedem a részletekkel.

Nagyjából bármilyen könyvet választhat az ember, amit csak szeretne, de véleményem szerint akkor az nem is igazi kihívás. A kiírásban meg van adva 50 téma, hogy milyen könyveket vegyünk a kezünkbe. Minden kategóriából egy könyvet kell választani, s egy könyv csak egyszer szerepelhet a listádban. Így már egy kicsit azért érdekesebb a dolog, ugye?

Nézzük, mely feltételeknek megfelelően fogom kiválasztani az idei olvasmányaimat:

A kihívás - olvass el...



1. egy könyvet, ami több mint ötszáz oldal.

2. egy klasszikus romantikus könyvet.

3. egy könyvet, amiből film is készült.

4. egy könyvet, ami ebben az évben jelent meg.

5. egy könyvet, aminek a címében számjegyek szerepelnek.

6. egy könyvet, aminek szerzője még nincs 30 éves.

7. egy könyvet, aminek szereplői nem emberek.

8. egy vicces könyvet.

9. egy könyvet, amit nő írt.

10. egy misztikus vagy krimi könyvet.

11. egy könyvet, aminek címe csupán egy szóból áll.

12. egy novelláskötetet.

13. egy könyvet, ami egy másik országban játszódik.

14. egy szépirodalmi művet.

15. egy népszerű szerző első könyvét.

16. egy könyvet, amit a kedvenc íróm írt, de eddig még nem olvastam.

17. egy könyvet, amit egy barátom ajánlott.

18. egy Pulitzer Díjas művet.

19. egy igaz történeten alapuló könyvet.

20. egy könyvet az „Ezeket egyszer el kell olvasnom!” listám aljáról.

21. egy könyvet, amit édesanyám szeret.

22. egy könyvet, ami ijesztő.

23. egy több mint százéves művet.

24. egy könyvet, amit csupán a borítója alapján választottam ki.

25. egy könyvet, amit még az iskolában kellett volna elolvasnom.

26. egy memoárt.

27. egy könyvet, aminek egy nap alatt a végére lehet érni.

28. egy könyvet, aminek a címében ellentétes jelentésű szavak szerepelnek.

29. egy könyvet, ami egy olyan helyen játszódik, ahová mindig is el akartam jutni.

30. egy könyvet, ami abban az évben jelent meg, amikor születtem.

31. egy könyvet, amiről rossz véleményeket hallottam.

32. egy trilógiát.

33. gyerekkorom egy könyvét.

34. egy könyvet, amiben szerelmi háromszög van.

35. egy könyvet, ami a jövőben játszódik.

36. egy könyvet, ami egy gimnáziumban játszódik.

37. egy könyvet, aminek a címében szerepel egy szín.

38. egy könyvet, ami megríkatott.

39. egy varázslatos könyvet.

40. egy képregényt.

41. egy könyvet, aminek írójától még nem olvastam eddig semmit.

42. egy könyvet, ami az enyém, de eddig még nem olvastam el.

43. egy könyvet, ami a szülővárosomban játszódik.

44. egy könyvet, ami eredetileg nem az anyanyelvemen íródott.

45. egy könyvet, ami karácsonykor játszódik.

46. egy könyvet, aminek írójának monogramja megegyezik az enyémmel.

47. egy drámát.

48. egy betiltott könyvet.

49. egy könyvet, ami egy televíziós műsoron alapul vagy az készült belőle.

50. egy könyvet, amit többször elkezdtem, de sosem olvastam végig.


Nem mondom, hogy könnyű feladat, amire vállalkozom, de bízom benne, hogy sokan csatlakozni fognak, s így a kultúra eme formája a társadalom szélesebb körében elterjed, s újra megszeretteti az emberekkel az olvasást.